Elhelyezkedés
A BudapestNow luxusapartmanjai Budapesten, a Duna partján, a gyönyörű Lánchíd közvetlen környezetében találhatóak. A lakásoktól egy karnyújtásnyira van a Budai Várnegyed, melyet a Budavári Sikló segítségével pillanatok alatt meg lehet közelíteni. A hegytetőről csodálatos kép tárul elénk, hiszen innen rá lehet látni az egész városra és a Dunára is.
Budapest
Magyarország fővárosa, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja, és európaszerte elismert gyógyfürdőváros. Az Európai Unió kilencedik legnépesebb városa. A Duna két partján fekszik. Természeti adottságainak köszönhetően a világ egyik legszebb fővárosaként tartják számon. Jelenleg Budapest 23 kerületből tevődik össze.Budapest világörökségi helyszínként elismert látványosságai a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed, valamint az Andrássy út és közvetlen környezete.
A fővárosban ezenkívűl számtalan egyéb látnivaló található: csodálatos műemlékek, kastélyok, templomok, ókori, középkori és törökkori emlékek, barokk, klasszicista, romantikus, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak. Ezenkívűl 223 múzeum és galéria, történelmi múltú hidak és emlékművek sokasága található.
A kerület
A kerület a budai Várhegyből, és annak közvetlen közelében fekvő részekből, valamint egy Duna-parti szakaszból áll. A Budapestre érkező turisták kedvenc látványosságai nagyrészt itt találhatóak meg.Fő utca
Az I. kerület keleti részén helyezkedik el, párhuzamosan a Dunával. Az egyik végén a Clark Ádám tér található, amely egyik oldalon a Lánchídhoz, másik oldalon pedig a budai hegyeket átszelő Alagúthoz csatlakozik. Épületünk közvetlenül a sarkon található, ez jelenleg az utca legelső és legcsodálatosabb tervezésű épülete. A Fő utca másik végén a Batthyány tér található, ami Budapest közlekedésének egyik fontos csomópontja. Innen indul több fontosabb tömegközlekedési eszköz is.Az épület
A Fő utca 4. számú lakóház Steindl Imrének (Pest 1839 – Budapest 1902) a historizmus kiváló építészének legkorábbi munkái közül való. Az építészetet itthon, majd Bécsben Friedrich Schmidtnél, illetve Van der Nüllnél és Siccardsburgnál tanuló mester első kiemelkedő alkotásával az Újvárosházával hozható kapcsolatba. Mindkét épületre gótikus és reneszánsz változatot is készített, végül ezek reneszánsz változata valósult meg. Az épület túl azon, hogy mint Steindl pályájának korai darabja érdeklődésre tarthat számot, természetesen építészettörténeti szempontból is jelentős. Harmonikusan tagolt homlokzata, finoman megoldott, stílusszerű reneszánsz részletei mellett még a korábbi stíluskorszak, a romantika halovány hatását is felfedezhetjük rajta. Utóbbi jellegzetessége például a széleknek, szélső rizalitoknak a középrésznél erősebb hangsúlyozása. A házon ez úgy jelentkezik, hogy a rizalitokon az ablaktengelyek közelebb kerültek egymáshoz, a nyílásokat az építész egybekapcsolta, a timpanonokkal (II. emelet), illetve a szimpla, „közös” pilaszterekkel összekötötte(I. és III. emelet). Hasonló célt szolgálnak az erkélyek. A bejárat feletti csekélyebb kiülésű és kisebb erkélyei vezérlik a homlokzati mozgalmasságot. (Ügyes megoldás az erkélyek vonalában elhelyezett kilépő erkélyek sora.) Az épület építészeti értékét szépen megoldott részletei, hangulatos belső terei mellett a fent leírt „áthallásos” architektúrában is látjuk.Városépítészeti szempontból a Clark Ádám tér és a Fő utca déli szakaszának az addig kisvárosibb Buda építészetében a legnagyobb léptékű pesti építkezéshez való felzárkózást mutatják. A Lipthay-, az Andrássy- palota (Lánchíd utca 4., illetve Fő utca 11-13.), az Ybl Miklós tervezte két székház (Fő utca 1. és 2.) mellett ilyen a Fő utca 4. számú épülete is. A léptékükben és arányaikban összetartozó és a korábbi romantikus házakkal (Fő utca 3, 5, 7, 9.) is harmonizáló együttes 1945-ben a Fő utca 2. sz. eltüntetésével érzékenyen sérült. Házunk így, mint első épület, a Fő utcai képet a Clark Ádám tér felől jelenleg erősen meghatározza.
Jelenlegi állapotában az épület az időközbeni kisebb, az architektúra egységét nem érintő átalakításoktól eltekintve nagyjából az építéskorabeli képét mutatja.
Steindl Imre
Steindl Imre (1839-1902) Pesten szültett, eredetileg kõfaragó mester volt. Tanulmányait a budai mûegyetemen 1859-ben fejezte be, majd a bécsi képzõmûvészeti akadémián folytatta. 1869-tõl a mûegyetem tanára, az Építészettörténeti és Mûemléki Tanszék vezetõje.Budapesten számos épület tervezése fûzõdik a nevéhez. A leghíresebb az Országház, de nevezetes a Fõvárosi Közgyûlés ülésterme, az Új Városháza (Váci utca 62-64.), az erzsébetvárosi Árpádházi Szent Margit plébániatemplom (Rózsák tere), a Mûegyetem néhány épülete (Múzeum krt. 6-8.) is, hogy csak néhányat említsünk. Már a századfordulón számos képen megörökítették Steindl munkáit. A tervezésen kívül restaurálással is foglalkozott. Jelentõs feladata volt Schulek Frigyessel közösen Vajdahunyad várának helyrehozatala.
1880-ban kezdõdtek el a Magyar Királyi Állatorvosi Fõiskola új épület-együttesének munkálatai. Minden bizonnyal közel állt e munka Steindl Imre szívéhez, hiszen maga is a Rottenbiller utcában lakott. Az építkezés olyan gyors ütemben haladt, hogy a következõ évben az iskola már be is költözhetett. Részletes beszámolót olvashatunk az új campusról Kotlán Sándor tollából, és további adalékokat találunk a Kar honlapján. Ritka szerencse, hogy a Zsolnay kerámiákkal, Róth Miksa üvegablakokkal díszített neoreneszánsz épületek ma is eredeti funkciójukat szolgálják. Körülöttük a park valóságos kis "õskertté" fejlõdött, amely méltó helye az állatorvosképzés jeles személyiségeit ábrázoló szobroknak.
